Iszapfelhő felett!
A ragadozó halaink viselkedését szinte lehetetlen kiismerni. Vannak alap szituációk, mikor valamely helyen szinte biztos, hogy számíthatunk megjelenésükre. Ilyenek az ajkadók környéke, a kövezések vagy egyéb tereptárgyak, de beszélhetünk egyszerű homokredőről is. Aztán van amikor számunkra érthetetlen módon olyan helyen jelennek meg amelyre ritkán számítunk, például az iszapon.
Eleve az iszap réteg taszítja a horgászokat, hiszen abba minden belesüllyed, a halak kopoltyújára rárakodik az iszap, és hasonló kifogásokkal élünk az iszappal szemben. Persze ebben van némi igazság is, de mint az X akták óta tudjuk, az igazság odaát van. A halak szempontjait nem ismerjük, mi miért történik, csak következtetéseket próbálunk levonni, sokszor, ezt némi tapasztalattal alátámasztva.
A lényeg, azonban az,hogy vannak helyzetek, mikor a ragadozók az iszapon tartózkodnak és vadásznak. Az iszapos terület persze lehet egy vastagabb vagy akár egy vékony iszap is, a lényeg, hogy az általunk vezetett csali nagy valószínűséggel belefog süllyedni. A normál jigfej talajt érve azonnal belesüllyed a talajba, ez bizonyos esetekben még jó is lehet a felkevert iszap miatt, de nagyrészt ez inkább zavarólag tud hatni. Az egyik megoldás, hogy ne süllyedjen az iszapba a csalink a Dropshot. A dropshotos módszer lényege, hogy az ólom fölött a főzsinórra van erősítve a horog, ez valóban működhet is hiszen az ólom fölött van a horog, melynek a távolságát tudjuk szabályozni. Nagyobb távolságban azonban a zsinór és a talaj által bezárt szög kicsi így közel kerül a talajhoz a csali. Természetesen az ólom és a horog távolságot tudjuk változtatni, ami segíthet abban, hogy a talaj, vagyis az iszap fölött maradjon a csalink.
A másik nagyszerű megoldás a Tokyo rigre elnevezett szerelék, ez egy egyszerű, de mégis zseniális előke. A legfontosabb alkotóeleme az ólom, amely egy huzalon csúszik. a végén pedig egy forgó van, ez csatlakozik egy kulcskarikába, amire a főzsinórunk vége, és a horog kerül. A horog lehet sima egyágú, vagy akár offset horog is, melyek alkalmazása az éppen meghorgászott terület akadósságától is függ. It a kulcskarika miatt a talajtól való távolság sokkal statikusabb, így biztosabbak lehetünk abban, hogy kellő magasságban van a talajtól a csalink. ezt legjobban fotókkal illusztrálva lehet elmagyarázni.
Mikor Dropshot és mikor Tokyo rig? Ezt nehéz megmondani. Talán mikor pontosan tudjuk hol vannak a halak akkor jobb a Dropshot, a keresésre, illetve a nagyobb terület átfésülésére pedig a Tokío rig lehet jó megoldás. Mivel mindkettőt lehet offset horoggal is szerelni így az akadóban is használható mindkettő egyaránt. Annyit megjegyeznék, hogy az alkalmazott plasztikok anyagára érdemes odafigyelni, érdemes ugyanis floating, vagyis felúszó anyagú plasztik csalikat alkalmazni amelyek elemelik egy picit a horgot, így biztosabbak lehetünk abban, hogy a csalink jó helyen kelleti magát. A horgászat metódusa hasonló a jiges horgászatéhoz, vagyis jól működik, az elemelem, besüllyesztem metódus, de nem kell attól félni, hogy a Tokyo rig belesüllyed az iszapba. hacsak nem estrém vastag iszapról beszélünk. De ez természetesen csak az alap, mivel itt még nem vesszük túl sok előnyét a Tokyo rignek.
Normál horoggal használva mint említettem, az akadó mentes terepek jöhetnek szóba elsősorban. Ezeken érdemes vontatni a szerelékünket, ami annyit tesz, hogy tényleg csak vontatjuk a csalit. Ez lehet sokaknak meglepő - régen én sem hittem benne - azonban, kiválóan tud működni, és ami érdekes sok nagy süllő szereti ezt az egyenletes talaj közeli csali vezetést.
Persze nem minden esetben. de ez valóban adott szituációban veszélyes fegyver lehet kezünkben. Mi jelent a Tokyo rig esetében ez a vezetés? Amennyiben összehasonlítjuk a normál Jiges technikával, akkor könnyen belátható, hogy a Jiges megoldással egészen a talaj közelében vagy adott helyzetben az iszapban vezetjük csalinkat. Míg a Tokyo riggel, egy picit elemeljük a csalit, és a talaj, vagy iszap felett tudjuk vezetni a csalinkat. Érdemes megjegyezni, a technikával kapcsolatban, hogy már régen is használtak hasonlót, csak akkor még halszelettel. Akkor az ólom egyik lényege az volt, hogy az ólom direkt felkeverje az iszapot, ezt elsősorban német horgászok alkalmazták. A tokyo rignél a vezetési stílusunk függvényében szintén ez történik, az iszapot felkeverjük a csalink alatt/előtt, így egy speciális effekt alakul ki a csalink körül. Mint említettem offset horoggal az akadókban illetve azok környékén is alkalmazhatjuk, ekkor is hasznát vehetjük, annak, hogy a csalink egy picit elemelkedik az ólomtól. Nem állítom azt hogy ez
lenne a minden, mindenesetre egy olyan lehetőség, ami lehet meghozza az átütést, akár több kapás elérése érdekében, akár egy kapitális hal megfogása reményében.
A közelmúltban több barátom és horgásztársam is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy miként tudok rendszeresen nagytestű pontyokat zsákmányolni a Ráckevei (Soroksári)-Dunából. Többségük évek óta eredményesen vallatja az RSD vizeit, és számtalan fogással büszkélkedhet, de az igazi „nagy” fogás elkerüli őket, nem sikerül kapitális pontyot zsákmányolniuk. A kérdések hallatán válasz helyett a végszerelékeik utolsó 30 cm-rei, a horogelőkéik...
Még el sem kezdődött az ősz, de már alig találtam a helyemet, annyira vártam a csukás pergetéseket. Nem csak a csukák fokozódó étvágya, a számos Wizard újdonság tesztelése is izgalmakat, kihívást jelentett. A pergetőbotok, főként a régi-új ismerősök, „átöltöztetve”, már egy ideje jól bizonyítanak. Süllő és balinfogások után velük is a csukák következhetnek – gondoltam, biztos voltam benne, hogy a krokiknál is minden rendben lesz a botokkal....
Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash. Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem...
Rég volt már a 2014-es év amikor a Carp Expert kínálatában megjelent a Double Tip modell. 2 különböző horgászstílushoz, igazítva egy 3 librás bojlis taggal és egy heavy feeder toldóval, melyhez két erősségű spiccet kaptunk. A receptből egész finom végtermék sült ki, személy szerint bármely tavi pontyhorgászatom során kedvemre volt a bojlis, közepesen lágy összeállítás, a heavy feeder tag pedig a dunai horgászatoknál segített kellemes élményekhez....
Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...
A Wizard újdonságok megjelenése szempontjából még egyik szezon sem volt olyan gazdag, mint a mostani. 2024 ontotta magából az újabbnál újabb, s gyorsan hozzáteszem, a jobbnál jobb pergető botokat, orsókat és persze a zsinórokat. A Wizardnál már megszokhattuk az elmúlt évekből, hogy cseppet sem drága, bárki által elérhető, mégis egy megbízható, dinamikusan fejlődő márkát tarthatnak a kezükben a vásárlók. A tavalyi esztendőben debütált Edge sikerszéria...