Pisztrángvacsora 1. rész - Mosca-dalmas délután
Megjelent: 2008. július 10. | Forrás: Murányi Antal | Írások
Érdekes, hogy amíg mindenki a wobblerek után nyúlkált, engem a körforgók kötöttek le inkább - a Mosca villantók amúgy is olyan széles választékkal bírnak, ami mellett nem lehet elmenni szótlanul. A nagyobb méreteket már többször próbáltam, az egészen aprókra pedig ezúttal került sor…

Kis víz, kis hal… Vagy akár: kis villantó, kis víz - a lényeg, hogy ezúttal minden csak kicsiben ment, nem számoltam hatalmas zsákmánnyal. Felszerelést is a legkönnyebbek közül választottam, 16-os monofilhoz igazítva mindent. A tesztelés helyszínéül választott patakom alig volt egy méter széles, a benne lakozó kispisztrángok pedig nagyon kis pisztrángok…


Az érdekesebb méretek a No. 1-nél kezdődnek (kár, hogy ennél kisebb már nincs)

Első maradandó élményem a MOSCA SPANTO IRIS nevű körforgóhoz kapcsolódik: a piros hologramos matricával ellátott kanál olyan magabiztosan rángatta ki a bokor alól első pisztrángomat, mintha már száz éve csak ezt csinálná. Hinnye, mondtam hirtelen, ha ez ilyen egyszerű lesz, akkor nem lesz különösebb tétje a tesznek - itt minden dobásban hal lesz!

Szerencsére tévedtem. Az első hal után kissé megszeppent a patak, és pár méteren keresztül semmit sem adott. Pedig jobbnál jobb kis öblök követték egymást, és dobásaim is meglepően pontosra sikeredtek - talán a rövidke bot miatt, vagy csak egyszerűen jó napom volt. Nem tudni.


Kicsi a patak. Nehéz eldönteni, hogy hová dobjon az ember

Az tanyák oldalirányú meghorgászásáról hamar leszoktam, azután fentről dobtam lefelé, és folyással szembe húztam a műcsalit. Ez amúgy nem lett volna rossz taktika, de a sodrásban álló halak így hamar kiszúrták a tanya fölé meredő alakomat, és kereket oldottak, még mielőtt eljuttathattam volna hozzájuk a műcsalit. Nem tehetek mást, mögéjük kell állnom! - mormogtam magamnak.

Hát maradt a sodrással szembe való dobálás, ami mellesleg nem egyszerű dolog a sebesebb patakon, de ha a villantónk jól forog, és húzásra könnyen beindul, így is lehorgászhatjuk a kis folyóvizet. A sodrással azonos irányban közlekedő műcsali pedig már könnyen elcsábíthatja a várakozó kis lazacokat.

https://images.energofish.hu/publ_images/pisztrangvacsora/mosca_10.jpg
Csendben, szótlanul közeledik


A pöttyös SPANTO kellett neki

Eme felfedezés birtokában már nagyobb bizalommal akasztottam a kapocsba az 1-es méretű MOSCA SPANTO körforgót. Körülbelül tíz percet dobáltam eredménytelenül, míg az egyik bokor alól kis pöttyös halat láttam utána iramodni… Sietve belemart a villantóba, de nem volt túl magabiztos. Hát ennek megfelelően, nem is akadt meg. Csak megnézte, és visszatette. De azt nagyon gyorsan.


A főszereplők: NOME RED, SPANTO IRIS, SPANTO (csak amolyan mezei, pöttyös) és a MOSQUITO


SPANTO akcióban

Becsülettel végigdobáltam minden apró sodrást és minden tenyérnyi helyet, ahol hal képzelhető el, de kapás csak a látványosabb, mélyebb gödrökből érkezett. Egy idő után tehát csak ezekre koncentráltam. Őszintén szólva, jelentősen kényelmesebb is volt: csak két dobás a legjobb helyekre, és már léptem is tovább. Elképesztő sebességgel lehet így haladni felfelé a patakon, egy délután alatt három-négy kilométer is könnyedén lejárható.

Amikor az egyik forgóba lazán beejtettem a SPANTO kanalat, azonnal ráfordult egy pisztráng, és ezzel megbizonyosodhattam: íme, egy újabb modell, amit ezután is érdemes lesz a dobozomban tartanom! A pettyes futott egy kisebb kört, aztán a lábam előtt dobálta magát, míg hálóba nem került. Óvatosan megszabadítottam a kanáltól, és újabb forgók után néztem.


Csak állt, és nem bírta feldolgozni, hogy átverték…

A MOSCA MOSQUITO körforgó a legizgalmasabb volt mind közül: a Longet-formájú kanál és műlégy-bojtos horog azt sugallta, hogy ezt a modellt a gyártó is a sebes vizek pettyes halainak szánta. Nos, a kezemben lévő darab némi eltérést mutatott a katalógusban szereplőhöz képest: a hármashorogra kötött műlégy a valóságban inkább egy rendes bojt volt, ami jelentősen lassította a villantót, így az igen nehézkesen indult be. Nem tudom, talán az is van, hogy lefelé húzva a telt kanalak jobban fogják a vizet, míg ez a Longet fűzfalevél-kanál általában erősebb ellenállás alatt pörög jól… Én mindenesetre lefaragtam a bojtot (MORA késsel! :) Asszem.), és így próbáltam kihozni valamit a műcsaliból, de továbbra is igen kényelmetlennek tűnt a vezetése. Egy aprócska pisztrángot sikerült kierőszakolnom vele, aztán hamar visszakívánkozott zsinórom végére egy teltebb körforgó.


Ez a tanya már nem annyira bonyolult: egyértelmű,
hogy a gyökér elé kell dobni!


A MOSCA NOME RED viszonylag régóta lapult már dobozomban, így számára is életre szóló esemény lehetett, amikor végre a vízbe került. Nem is okozott csalódást: könnyed pörgésű, jól kezelhető műcsalit fedezhettem fel benne, és ekkor már szinte biztos voltam, hogy a halaknak is tetszeni fog!

Így is volt. Ezzel a kanállal új történet kezdődött - majdnem minden tanyából rámozdultak a pisztrángok. Az erős villogású körforgó váratlanul meglepi a kis patak lakóit, így azok az első pillanatban, gondolkodás nélkül odavágnak neki. Legalábbis úgy tűnt, hogy a pisztrángok különös vehemenciával támadják ezt a kanalat. Nyilván a kapások jelentős része nem akad, vagy idő előtt lerázza magát a hal (pláne, ha kicsi), de ez a pisztránghorgászatban már megszokott dolognak számít, eszembe sem jutott izgulni miatta. Meg egyébként is, ha minden harmadik hal megakad, az már egy jó átlag!


Már megint a SPANTO… Jó lesz odafigyelni erre a kanálra!

A MOSCA villantók horgai tehát viszonylag jól helytállnak - ugyan nem eget rengető minőségűek, de erős átlagosak, és egy kis fenéssel már elérhetjük, hogy nem kell lecserélnünk őket. Amennyiben ilyen sekély patakokra járunk, a horog hamar élét veszti a kövek között - kár lenne egy jobb minőségű, vegyileg élezett horgot itt tönkretennünk, amelyet azután már fenni sem lehet. Ilyenkor jobb ez a "hagyományos" horog, amelyet könnyedén utána fenhetünk, ha szükséges. Én emiatt sem cseréltem le.


A MOSQUITO egyetlen hala (halacskája…)

Végezetül pedig ki kell térnem arra is, hogy a MOSCA villantók festése meglehetősen tartósra sikeredett… Már az alaplakkozás is szinte a végtelenségig fényesen tartja a kanál felületét, az erre felvitt pöttyök és minták pedig hosszas használat után sem tűnnek kopottnak (mert a más márkájú körforgó-kedvenceim bizony túl gyorsan fakulnak, így némi használat után, már a víz alatt pörögve is más képet adnak).

Ugyanakkor - ha már tartósságról esett szó - dicséret illeti a villantók minőségi acéltengelyét: ez az általában görbülésre hajlamos alkatrész a MOSCA modelljeiben igen szívósan viselkedett, a kőre vagy fára dobott villantót is teljesen egyenes tengellyel kaptam vissza. És nálam ez is egy plusz pont!
Szelektív pontyhorgászat az RSD-n
Megjelent: 2024. december 15. | Forrás: Skultéti László | Írások

A közelmúltban több barátom és horgásztársam is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy miként tudok rendszeresen nagytestű pontyokat zsákmányolni a Ráckevei (Soroksári)-Dunából. Többségük évek óta eredményesen vallatja az RSD vizeit, és számtalan fogással büszkélkedhet, de az igazi „nagy” fogás elkerüli őket, nem sikerül kapitális pontyot zsákmányolniuk. A kérdések hallatán válasz helyett a végszerelékeik utolsó 30 cm-rei, a horogelőkéik...

Wizardos portyákon - csukás vizeken
Megjelent: 2024. november 30. | Forrás: Bokor Károly | Írások

Még el sem kezdődött az ősz, de már alig találtam a helyemet, annyira vártam a csukás pergetéseket. Nem csak a csukák fokozódó étvágya, a számos Wizard újdonság tesztelése is izgalmakat, kihívást jelentett. A pergetőbotok, főként a régi-új ismerősök, „átöltöztetve”, már egy ideje jól bizonyítanak. Süllő és balinfogások után velük is a csukák következhetnek – gondoltam, biztos voltam benne, hogy a krokiknál is minden rendben lesz a botokkal....

Csukák Wizarddal
Megjelent: 2024. november 23. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash.   Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem...

Carp Expert Double Tip Max2-es szinten
Megjelent: 2024. november 16. | Forrás: Heincz András | Írások

Rég volt már a 2014-es év amikor a Carp Expert kínálatában megjelent a Double Tip modell. 2 különböző horgászstílushoz, igazítva egy 3 librás bojlis taggal és egy heavy feeder toldóval, melyhez két erősségű spiccet kaptunk. A receptből egész finom végtermék sült ki, személy szerint bármely tavi pontyhorgászatom során kedvemre volt a bojlis, közepesen lágy összeállítás, a heavy feeder tag pedig a dunai horgászatoknál segített kellemes élményekhez....

Az őszi tradicionális kanalas csukázás az első hidegek után
Megjelent: 2024. november 09. | Forrás: Őze Dániel | Írások

Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...

Wizard őszi ajánló
Megjelent: 2024. november 02. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

A Wizard újdonságok megjelenése szempontjából még egyik szezon sem volt olyan gazdag, mint a mostani. 2024 ontotta magából az újabbnál újabb, s gyorsan hozzáteszem, a jobbnál jobb pergető botokat, orsókat és persze a zsinórokat. A Wizardnál már megszokhattuk az elmúlt évekből, hogy cseppet sem drága, bárki által elérhető, mégis egy megbízható, dinamikusan fejlődő márkát tarthatnak a kezükben a vásárlók. A tavalyi esztendőben debütált Edge sikerszéria...