![]() Hajnal a tónál |
Lassan aztán előpakolom a cuccaimat. Ma egy pickerrel, és egy matchbottal fogok horgászni. A match pálca friss szerzemény. Az ET. Black Spider 420-as verziója. A magyar horgászok általában a 390-es matchbotokat szeretik, hát én a kivételhez tartozok. Nekem a 420-as méret az igazi. A bottest karcsú, szemre is gyönyörű. Egy 12g-os Cralusso Ufo-t választok hozzá. Ez akkor is helyben tartható, ha esetleg feltámad a szél. A főzsinórom ET Power Waggler 0,18 as, az előke 0,16 os ET. Specialist Bream zsinegből van. Szétnyitom a másik botot is. Egy 270-es ET. Picker Blade, ami már egy jó ideje hűséges társam. Könnyű, vékony, de elég gerinces akár egy szebb pontyhoz is. A pickeren csak fűzött csalival horgászok majd, míg a matchboton kenyérrel, csemegével. A támaszpont lassan felállítva, horgászhatok.
![]() Csoportkép | ![]() Akár előkezsinórnak is jó |
Elsőként a pickert dobom be, a horgon egyetlen szem fűzött kukoricával. Mivel egy szűk helyen ülök, nem a szokásos módon, a parttal párhuzamosan teszem le a botot, hanem amúgy folyóvízi módon 45 fokban felállítva. A matchbottal elszöszmötölök még egy kicsit. Vízmélységet mérek, eresztéket állítok, zsinórt jelölök. Meglepetten tapasztalom, hogy az ET Power Waggler zsinór igen jól merül. Mikor minden a helyén vagy tíz jókora alapozó gombócot hintek az úszóhoz, csak amúgy egyszerűen kézzel. Az etetőanyagom a már évek óta bizonyító Timár Ponty-Kárász sárga verziója, főtt és csemege kukoricával dúsítva. A horogra kenyérbél kerül. Mire mindennel elkészülök, már rendesen feljön a nap is. Lassan kezdi felszárítani a hajnali harmatot, és pillanatok alatt, már érezni a melegét is. Éppen kezdeném élvezni a hajnali csendet, amikor az úszóm váratlanul kiemelkedik a vízből. Bevágás után érzem, hogy nem is rossz hal. Egy darabig védekezik, majd felfekszik a víz tetejére. Dévér. Nem is kicsi. Megmerítem a nap első halát. Gyorsan le is mérem, pont 35cm.
![]() Hajnali dévér |
Gyors fotózás, és már dobok is vissza. Tíz percig semmi nem történik, majd aztán váratlanul elmerül az úszóm. Már bevágásnál érzem, hogy ponty lesz a tettes, és a következő kirohanásból azt is érzem, hogy nem is kicsi. Veszélyesen közelít a picker zsinórjához, de szerencsésen elkerüli végül azt. Szabad a pálya, így kiélvezhetem a fárasztás minden másodpercét. A bot, fárasztás közben pont úgy viselkedik, ahogy kell. Nagyon meg vagyok vele elégedve. A pontyom már előttem úszkál. Emelni még nem bírok rajta, de már ő sem tud nagy rohamot indítani. Végső kétségbeesésében elindul a part mentén balra, de a bot rugalmassága felőrli a maradék erejét. Fáradtan csúszik a merítőbe a 3kg körüli tükrös. Őt is lefényképezem, és már repül is vissza az úszó. Hihetetlen, hogy milyen messzire repíti a bot ezt az úszót. Egészen laza mozdulattal is jóval túlszáll a 20m-re lévő etetésemen.
![]() Hopp, ez megvan | ![]() Közeledik |
![]() Partra segítve… |
Most meg a picker vége hajladozik. Bevágok, érzem, hogy nem kapitális. Le is marad félúton. Visszadobom a pickert is. Érzem, hogy egyre melegebb van. Még elviselhető, de a pulcsi már nem kell. Mivel az úszóm mozdulatlan marad, pár gombóccal megerősítem az etetést. Pár perc múlva, fogok is egy kis pontyot. Szép formás kis pikkelyes, gyorsan vissza is engedem. Tíz percig semmi, aztán ellepnek a kárászok. Kettő szebb van köztük a többi amolyan tenyeres kis apróság. A pickeren közben variálom a fűznivaló csalikat. Halibut pellet, minibojli, de hiába. Ahogy egyre melegebb van, az úszómon is egyre ritkábban van kapás. Még egyszer újra csalizom a pickert. Ismét egy szem főtt kukorica horgon. Hirtelen ötlettől vezérelve nem dobom messzire. Talán húsz méter távolságig megy kosár. Közben egyre elviselhetetlenebb a meleg. Egy kis felhő sem takarja a napot, és szél is alig fúj.
![]() Az én kis támaszpontom | ![]() A „kis" Blade |
![]() Az etetőanyag, ami mindig bizonyít | ![]() Pontyugrás távolról |
Váratlanul megremeg pickerbot spicce. Rögtön utána még egyszer. Kikapcsolom a nyeletőféket, és csak a kis rezgőspiccesre koncentrálok. Most határozottam bólint egyet spicc és görbe is mard, ezért bevágok. Nagyobb kárászra számítok, de hamar kiderül, hogy tévedtem. A bot karikában és felsír a fék is. Ennek a fele sem tréfa! Kivárom az első rohamot majd a pickert a lában közé szorítva, gyorsan kitekerem a matchbotot. Lassan megáll a halam, de irányítani még nem tudom. Óvatosan kicsiket emelve pumpálom magam felé. A kis 270-es pálca hajladozik derekasan. Lassan előttem a hal, de érzem, hogy van még ereje, nem erőltetem. Sétál jobbra, aztán vissza balra. Előkészítem a merítőt. Most már fel tudom emelni, kicsit megpipáltatom. Nyúlok érte a merítővel, de megugrik még egyszer utoljára. Még egy kör és az enyém. Lassan belecsusszan a hálóba, megvan. Hú de szép! Ő is tükrös, de jóval nehezebb, mint a társa. Valahol három, és négy kiló között van, talán a négyhez közelebb.
![]() Hát nem szép? | ![]() Ez sem lesz kicsi |
![]() Majdnem négy kiló |
Boldogan fényképezem őt is. Nem számítottam ilyen befejezésre. Lassan tíz óra van, a meleg pokoli, így pakolok is. Szép volt ez a hajnali peca. A mellettem ülők egy-két kisebb kárásszal megúszták a napot, nekem meg két ponty is jött. Soha rosszabb napot!
![]() Mire hazaértem már jöttek a gomolyfelhők |
A közelmúltban több barátom és horgásztársam is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy miként tudok rendszeresen nagytestű pontyokat zsákmányolni a Ráckevei (Soroksári)-Dunából. Többségük évek óta eredményesen vallatja az RSD vizeit, és számtalan fogással büszkélkedhet, de az igazi „nagy” fogás elkerüli őket, nem sikerül kapitális pontyot zsákmányolniuk. A kérdések hallatán válasz helyett a végszerelékeik utolsó 30 cm-rei, a horogelőkéik...
Még el sem kezdődött az ősz, de már alig találtam a helyemet, annyira vártam a csukás pergetéseket. Nem csak a csukák fokozódó étvágya, a számos Wizard újdonság tesztelése is izgalmakat, kihívást jelentett. A pergetőbotok, főként a régi-új ismerősök, „átöltöztetve”, már egy ideje jól bizonyítanak. Süllő és balinfogások után velük is a csukák következhetnek – gondoltam, biztos voltam benne, hogy a krokiknál is minden rendben lesz a botokkal....
Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash. Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem...
Rég volt már a 2014-es év amikor a Carp Expert kínálatában megjelent a Double Tip modell. 2 különböző horgászstílushoz, igazítva egy 3 librás bojlis taggal és egy heavy feeder toldóval, melyhez két erősségű spiccet kaptunk. A receptből egész finom végtermék sült ki, személy szerint bármely tavi pontyhorgászatom során kedvemre volt a bojlis, közepesen lágy összeállítás, a heavy feeder tag pedig a dunai horgászatoknál segített kellemes élményekhez....
Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...
A Wizard újdonságok megjelenése szempontjából még egyik szezon sem volt olyan gazdag, mint a mostani. 2024 ontotta magából az újabbnál újabb, s gyorsan hozzáteszem, a jobbnál jobb pergető botokat, orsókat és persze a zsinórokat. A Wizardnál már megszokhattuk az elmúlt évekből, hogy cseppet sem drága, bárki által elérhető, mégis egy megbízható, dinamikusan fejlődő márkát tarthatnak a kezükben a vásárlók. A tavalyi esztendőben debütált Edge sikerszéria...